Elég késő van és mivel most töltöttem fel a naptáramba a hét illetve a jövő hét eseményeit, így egy kicsit most talán felhősebb a hangulatom. Ha belenézek a naptáramba fogalmam sincsen, hogyan fogom megoldani az elkövetkezendő pár hetet, annyira tele van, de azt hiszem két dolgot fogok tenni:

-Először is súlyozom a dolgokat és a szociális programokból-most kb. először nyár óta-visszamondom amit vissza lehet/nincs hozzá olyan sok kedvem/nem olyan fontos/túl sok időt elvisz.

-Beosztom napokra, hogy mit mikor csinálok meg. Egy hegymászó mondta egyszer, hogy soha egyetlen hegyre sem jutott volna fel, ha az egész maga előtt álló utat nézte volna. Mindig csak a következő lépéssel/10 méterrel foglalkozott. Nos, ha neki bejött…

Alapvetően mégis majdnem minden fogadalommal jól állok. Rend van és tisztaság, a kajálással is nagyjából jól állok. Tegnap megvolt az 50 perc sport, ma viszont nem, ahogy hétfőn sem, szóval mostantól minden nap meg kell lennie.

Reggel pedig elmondtam a kis pozitív gondolatot, és az alábbi jó dolgok történtek ma:

-Találtam egy tök jó számot, amitől már reggel jó kedvem lett.

-Visszajeleztek egy állással kapcsolatban és valójában hírt kaptam még egyről. Hétfőn megyek interjúra.

-Hírt kaptam egy önkéntes munkáról egy nagyon jó helyre tök jó paraméterekkel-ahova már be is ajánlottak.

-Találkoztam a nagyszüleimmel, akiket nagyon szeretek és a mamával turkálóban voltunk-eredménnyel J

-Ragyogó napsütés volt!

-Este találkoztam több csodálatos, nagyon értékes emberrel is. Hálás vagyok a barátaimért nagyon.

-Ha már itt tartunk akkor megemlíteném a MaiManó Cafét is ami rendkívül hangulatos és kedves hely és rendkívül finom volt a szendvics és a tojáslikőrös karácsonyi ital is.

-Hazafelé jövet észrevettem, hogy sokkal több csillag látszik az égen, mint általában. Biztos, hogy eleve szép tiszta az ég, de most olyan csillagképeket is láttam, amilyenekre nem is emlékszem, hogy valaha…

 

Szóval tartalmas és jó nap volt.

Baromi sok feladat áll előttem, és nyilván lehetne ezekre torokszorító rémségekként tekinteni, de alapvetően  attól nem lesz kevesebb a feladat és

-azért van ennyi egyetemi feladatom, mert felvettek az egyetemre, oda, ahova szerettem volna és azt tanulhatom, amit szeretek.

-azért van ennyi közösségi programom, mert több közösséghez is tartozom és sok a barátom, ami csodálatos

-azért kell állásinterjúra mennem, mert szeretek dolgozni és fantasztikus, hogy most úgy tűnik, lesz rá lehetőségem.

Amúgy meg erős vagyok, okos, ügyes, meg majdnem felnőtt és úgy szép az élet, ha zajlik. 🙂

Erre vágytam, hát nesze nekem 😀

Ja! És az új fogadalom: A szabadidőnkben  azzal foglalkozunk, ami boldoggá/elégedetté/nyugodttá/értékesebbé tesz minket, ami nem ilyen, azt kiszűrjük és nem foglalkozunk most vele. Ez vonatkozik a negatív hírekre, az exek facebook profiljára és minden egyébre szabadon kiterjeszthető.

Mia